2012. március 20., kedd

Lineáris függvények



Lineáris függvény grafikonja 7. osztály


----------------------------------------------

Matek online: http://www.matek-online.hu/7-osztaly feliratkozással

Matek mindenkinek: http://www.matekmindenkinek.hu/login.php?hivo=matek_iskola_7.php

Lineáris függvények:
http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=828e57de-dcec-4aad-af22-cad5ffee1074&cid=db3d1172-4300-4435-be94-b7a839080fed

Lineáris függvények magyarázata: http://www.altsuli.hu/matf/egygraf.htm


Függvények modulleírások:
http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/2_matematika/3_modulleirasok-tanar-tanulo-eszkoz/2_a_tipus/7-evfolyam/2_tanari_modulok/079-temakor/amat_0791__tanar.pdf


--------------------------------------------------------------------------------
Függvények az általános iskolában

Az ötödik osztályban a függvény fogalmának kialakításához szükséges újabb ismeretek kerülnek elő. Az alsó tagozatban a helymeghatározás általában csak a számegyenesre vonatkozott, az 5. osztálytól már a síkra is. Itt már megszokott dolog, hogy az adott szabály alapján kapott számpárokat táblázatba foglaljuk, majd az általuk meghatározott pontokat derékszögű koordináta-rendszerben ábrázoljuk. A helymeghatározásnál célszerű megemlíteni, hogy környezetismeretből a térképeken való tájékozódáskor már volt szó a szélességi és hosszúsági körökről, és az is helymeghatározás. Ezen kívül a grafikonok olvasása (időjárás jelentésekben a hőmérséklet oszlop-diagramban, politikusok ismertsége kör-diagramban; egy beteg lázgörbéje vonal-diagramban) és grafikonok készítése (egy dolgozat osztályzatainak az ábrázolásához oszlop-diagrammal) az, ami szorosan a témakörhöz tartozik. A legtöbb tantervben és tankönyvben ekkor kerül elő a téglalap kerületének és területének, illetve a téglatest térfogatának a kiszámítása, amelyről itt még nincs értelme megemlíteni, hogy ezek is függvények, és sajnos, erre az általános iskolák többségében később sem kerül sor, és ezért fordulhat elő végzős matematika szakos hallgatókkal, hogy nem tudnak példát mondani olyan két- vagy többváltozós függvényre, amely az általános iskolai matematika-oktatásban előkerül.
A hatodikos tananyagban - a korábban tanultakon kívül - elsősorban az egyenes és fordított arányosság grafikonjainak vizsgálatával folytatódik a függvényszemlélet fejlesztése, de ekkor tanítjuk a tengelyes tükrözést, de nem mondjuk ki, hogy ez is függvény.

A függvény fogalmát hozzárendelések vizsgálatával 7. osztályban vezethetjük be, például az alábbihoz hasonló feladatokon keresztül.
Melyek azok a hozzárendelések, amelyek az alaphalmaz minden eleméhez pontosan egy képhalmazbeli elemet rendelnek?
? Alaphalmaz: az osztály tanulói; képhalmaz: az emberek halmaza; a hozzárendelés szabálya: minden tanulóhoz rendeljük a testvérét!
? Alaphalmaz: természetes számok; képhalmaz: természetes számok; a hozzárendelés szabálya: minden természetes számhoz rendeljük a nála 1-gyel kisebb számot!
? Alaphalmaz: az osztály tanulói; képhalmaz: a teremben levő székek; a hozzárendelés szabálya: minden tanulóhoz rendeljük a azt a széket, amelyiken ül!
? Alaphalmaz: az osztály tanulói; képhalmaz: osztályzatok; a hozzárendelés szabálya: minden tanulóhoz rendeljük a 6. év végi matematika osztályzatát!
? Alaphalmaz: személygépkocsik; képhalmaz: rendszámok; a hozzárendelés szabálya: minden személygépkocsihoz rendeljük azt a rendszámot, amellyel részt vesz a forgalomban!
? Alaphalmaz: a sík pontjai; képhalmaz: ugyanazon sík pontjai; a hozzárendelés szabálya: minden ponthoz rendeljük egy adott egyenesre vonatkozó tükörképét!

Beszélünk a hozzárendelés értelmezési tartományáról (É.T.: az alaphalmaz azon részhalmaza, amelynek elemeihez rendelünk egy vagy több elemet) vagy érték készletéről (É.K.: a képhalmaz azon részhalmaza, amelynek elemeit hozzárendeljük az értelmezési tartomány egy vagy több eleméhez).
Egy lehetséges definíció (a nem egységesen definiált egyértelmű hozzárendelés helyett):
A függvény olyan hozzárendelés, amely az alaphalmaz minden eleméhez pontosan egy képhalmazbeli elemet rendel.
Megkülönböztethetünk szám-szám, illetve pont-pont típusú függvényeket. Az szám-szám függvények közül hetedikben lineáris függvényeket, nyolcadikban néhány nemlineáris függvényt vizsgálunk, pont-pont függvényeket geometriai transzformációknak nevezzük. Talán az elnevezések miatt itt kezd kialakulni az a - téves - felfogás, hogy az emberek többségének függvényekkel kapcsolatban csak a grafikonok és a koordináta-rendszer jut eszébe.
Ha végig lapozzuk az elmúlt évek országos versenyfeladatait, megállapíthatjuk, hogy a függvényekkel az általános iskolások versenyein elég mostohán bántunk. Míg geometriai transzformációval megoldható feladatot vagy sorozatot többet is találunk, addig grafikonok vizsgálatával, elemzésével kapcsolatos feladattal nem igen foglakozunk. Ennek valószínűleg az oka az, hogy vagy túl könnyűek, vagy túl nehezek az ilyen jellegű feladatok, ezért javasoljuk egy függvény-börze létrehozását: akinek a témakörhöz kapcsolódó ötletes feladata van, azt - természetesen névvel és címmel megadva - ezeken az oldalakon megjelentetnénk.






6.A
Függvények, lineáris függvény


            A matematikában a halmaz fogalmát nem definiáljuk, alapfogalomként fogadjuk el. Rajta valamely dolgok összességét, együttesét értjük. Hasonlóan alapfogalom az elem. A halmazokat valamilyen tulajdonság szerint kiválasztott elemek alkotják. Halmazok között vizsgálhatunk különböző kapcsolatokat, ú.n. relációkat. A relációk alapján egy halmaz elemeihez hozzárendelhetünk elemeket egy másik halmazból. Ebben az esetben a kiindulási halmazt alaphalmaznak, a másikat képhalmaznak nevezzük. Egyértelmű a hozzárendelés, ha az alaphalmaz bármelyik eleméhez a képhalmaznak legfeljebb egy elemét rendeljük hozzá.
            Függvénynek nevezzük azt az egyértelmű hozzárendelést, amelynek ismerjük értelmezési tartományát, értékkészletét és a hozzárendelés szabályát. Értelmezési tartománynak nevezzük az alaphalmaznak azt a részét, amelynek elemeihez rendeltünk elemeket a képhalmazból. Értékkészletnek nevezzük a képhalmaznak azt a részét, amelyben a hozzárendelt elemek találhatók. A szám-szám függvények alap –és képhalmaza is számhalmaz. A szám-szám függvények összetartozó értékpárjait derékszögű koordináta-rendszerben ábrázoljuk. Az értelmezési tartomány számait a vízszintes(x) tengelyen keressük, míg az értékkészlet elemeit a függőleges(y) tengelyen.
            Az x         ax + b alakú hozzárendeléseket lineáris függvénynek nevezzük, ahol „a” és „b” racionális számok. Az „a” szám a függvény meredeksége, a „b” szám pedig a függvény y tengelyen vett metszéspontját mutatja. Ha az „a” 0-tól különböző racionális szám, akkor elsőfokú lineáris függvényről beszélünk. Ha a = 0, akkor a függvény nulladfokú. A lineáris függvények grafikonja egyenes. Az elsőfokú lineáris függvények grafikonjának az y tengellyel bezárt szöge 0 foknál nagyobb és 90 foknál kisebb. A nulladfokú lineáris függvények grafikonja az y tengelyre merőleges.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése